Határtalanul! 2024 (HAT-KP-1-2023-1-001060) – Délvidék

HAT-KP-1-2023-1-001060 – “Délvidék történelmi és természeti értékei”

A HAT-KP-1-2023-1-001060 kódú, “Délvidék történelmi és természeti értékei” című pályázaton iskolánk 4 912 000 Ft pályázati támogatást kapott a programok megvalósítására a Bethlen Gábor Alapkezelőtől, mely finanszírozás segítségével 57 fő 7. évfolyamos tanuló utazik május 14. és 17. között.

A résztvevők megismerték a Szerbiában lévő magyarlakta területeket, az ott élő magyarság kulturális és történelmi múltját és jelenét, kulturális életüket, a kisebbségi létet, és olyan értékeket tanultak, mint az egymás iránti elfogadás és tisztelet fontossága.

A programok helyszínei:
   1. nap: Palics, Szabadka, Bácskossuthfalva, Kishegyes
   2. nap: Újvidék, Pétervárad, Szalánkemén, Kishegyes
   3. nap: Fruška Gora Nemzeti Park, Krušedol, Rednek, Kishegyes
   4. nap: Óbecse, Ada, Zenta

A programok az utazáson kívül előkészítő-, értékelő- és bemutatóórákat, múzeumpedagógiai foglalkozásokat és a Nemzeti Összetartozás Napján tartott bemutatót is magukba foglaltak.

Előkészítő tevékenység

Április 29-én és május 7-én  előkészítő órákat tartottunk, melyek során alkalmaztuk a magyar nyelv és irodalom, történelem, hon- és népismeret, földrajz, biológia, informatika órákon szerzett tudást, kompetenciákat.

Előzetes ismereteket gyűjtöttünk a meglátogatandó terület történelméről, jelenkoráról, földrajzáról, élővilágáról, a helyi népszokásokról, útitervet és időjárás-előrejelzést készítettünk.

Ezen órák során nagy hasznát vettük a Barangoló Digitális Eszköztár kapcsolódó feladatainak is.

A kirándulás

1. nap (2024.05.14.) – Palics, Szabadka, Bácskossuthfalva, Kishegyes

A napot a Palicsi Állatkertben kezdtük, mely több mint 150 állatfajnak ad otthont, valamint botanikus kertjében több őshonos fa is megtalálható. 6 fős csoportokban 1-1 állat- vagy növényfaj jellemzőiről, eredeti élőhelyéről projektmunkát készítettünk.

A  gyógyhatású termálvizéről híres Palicsi-tó partján megtekintettük a szecessziós fürdőépületeket, a színpompás villákat, továbbá megemlékeztünk Vermes Lajosról és a Palicsi Olimpiai Játékokról.

Délután városnéző sétára indultunk Szabadkán, a vajdasági magyarok szellemi és kulturális központjában. Látogatást tettünk a szecessziós városháza dísztermében és a toronyban is.

Bejártuk a belváros nevezetességeit tanulói idegenvezetéssel. A városban térkép alapján tájékozódtunk, fényképeket készítettünk.

A Raichle-palota múzeumában meglátogattuk az állandó és az időszaki kiállításokat is. 

Szabadkai programunk zárásaként rendhagyó irodalomórán vettünk részt Kosztolányi Dezső munkáságáról.

Bácskossuthfalván megkoszorúztuk a Kossuth-szoborot és a millecentenáriumi emlékművet, Kossuth-nótákat énekeltünk, tanulói előadást hallgattunk meg Kossuth Lajosról.

Este elfoglaltuk szállásunkat a kishegyesi Kátai-farmon, majd a helyi táncegyüttes tagjaival közös táncesten vettünk részt, beszélgettünk, és bemutattuk egymásnak tájegységünk jellemző szokásait, táncait, népdalait.

2. nap (2024.05.15.) – Újvidék, Pétervárad, Szalánkemén, Kishegyes

A reggelt kürtőskalács-sütéssel kezdtük, melyet jóízűen el is fogyasztottunk, és kapcsolódó programként meglátogattuk a Pékmúzeumot is.

Ezután újvidéki városnézésre indultunk: úticéljaink között szerepelt a városháza, a neogótikus templom, a görögkeleti székesegyház, a püspöki palota. Tanulói előadást hallgattunk meg a város szerepéről, történelméről.

A Duna és a Tisza összefolyásához legközelebb eső település, Szalánkemén löszfalairól jól látni a két folyó találkozását, ahol sétahajózáson is részt vettünk. A folyók tanulói bemutatásán túl megvizsgáltuk a víz tisztaságát is.

Ezután a „Duna Gibraltárjánál”, a bevehetetlen péterváradi erődnél kerestük fel az óratornyot és a kazamatákat.

Este a Török Méhészet mézkóstolóján vettünk részt. Ennek különlegessége, hogy a család vándorméhészkedéssel foglalkozik, azaz a méheket évente többször is költöztetik, így több helyről gyűjtenek mézet.

3. nap (2024.05.16.) – Fruška Gora, Krušedol, Rednek, Kishegyes

Reggeli után látogatást tettünk a különleges természeti és kulturális értékekkel bíró fruška gora-i nemzeti parkban,  és egy ma is működő ortodox kolostorban, a Krušedolban.

Ezután gyalogtúrára indultunk a Tarcal-hegység déli lejtőjén található Rednek várához, ahonnan a Tomori Pál vezette végvári seregek jelentős csapást mértek a török hadra. Rendhagyó történelem- és természetismeret-órát tartottunk erről az időszakról, a terület földrajzáról és élővilágáról.

4. nap (2024.05.17.) – Óbecse, Ada, Zenta, Palics

Elsőként a Görgey mellett hadifestőként szolgáló Than Mór és kémikus fivére, Károly óbecsei szülőházát kerestük fel, mely egyben egy interaktív természettudományos kiállítás is, majdnem 30 féle fizikai és természeti jelenséget bemutató játékkal.

Az óbecsei Duna-Tisza-Duna csatorna zsilipje ipartörténeti emlék, a XIX. század végén építették, s korának legkorszerűbb alkotásai közé tartozott, Gustave Eiffel műhelyének munkája. Tanulói kiselőadást is meghallgattunk a műtárgynál.

Adán meglátogattuk a Cseh Károly Általános Iskolát, mellyel már több évre visszamenőleges partneri kapcsolatunk van. Közös kulturális műsort adtunk, beszélgettünk a helyi oktatási rendszerről, tananyagról, sikerekről, eredményekről, a kisebbségi jogokról, a magyarság helyzetéről, a mindennapokról, közösen sportoltunk.

Zentán, a legmagyarabb városban megtekintettük a Tisza-partot, a csata emlékművét, felmentünk az emlékkilátóba, ahol megtekinthető a zentai csata egy jelenetét ábrázoló makett. A délvidéki vérengzés magyar áldozatainak emlékoszlopánál nemzeti színű szalagot helyeztünk el, egyperces néma főhajtással és rendhagyó történelemórával emlékeztünk meg az áldozatokról.

A kirándulás után...

Fakultatív tevékenységként június 07-én  Ladnai Bálint hadtörténész tartott ismeretfeldolgozó rendhagyó történelemórát iskolánkban a zentai csatáról.

Június 12-én látogatást tettünk a Magyarság Házában, ahol a „Magyarul beszélő tárgyak Törökországból” című kiállítást tekintettük meg, mely a törökországi magyar diaszpóra emlékeit mutatja be.

Értékelő- és bemutatóórák

Az utazás után  értékelő órán közösen feldolgoztuk élményeinket, megnéztük az út során készített fotókat, dokumentációkat, értékeltük az utazást, a programok megvalósítását,  beszámolókat készítettünk, naplót írtunk.

Ezeket felhasználva bemutatóórát tartottunk az alsóbb évfolyamoknak, felkészítve őket arra, amikor majd ők fognak utazni.

A Nemzeti Összetartozás Napja

Június 04-én „A Nemzeti Összetartozás Napja – Határtalanul!” címmel témanapot tartottunk, ennek keretében került sor az iskolai megemlékezésre is.