Kompetenciamérés

2019. évi országos mérések

Időpontok

Idegen nyelvi mérés

2019. május 22., szerda 
6. évfolyamon 08:00-09:30-ig 
8. évfolyamon 10:00-11:30-ig 

Kérjük, hogy a hatodikosok 07:30-ra, a nyolcadikosok 09:45-re jöjjenek. 

A mérést követően kis pihenő után a tanulóknak könnyített órákat tartanak a szaktanárok, majd a gyerekek a megszokott időben mennek haza. 

Országos Kompetenciamérés

2019. május 29., szerda
Párhuzamosan mindkét évfolyamon 08:00-12:00-ig

Ezen a napon más órájuk nem lesz az érintett diákoknak.

Toll, vonalzó, zsebszámológép használható, ezeket hozzanak magukkal a tanulók.
Lehet náluk csendes foglalkozásra alkalmas anyag (könyv, újság).

Tájékoztatók

Idegen nyelvi mérés

Az Oktatási Hivatal minden évben idegen nyelvi mérést szervez 6. és 8. évfolyamos tanulók számára angol és német nyelvből

Az idegen nyelvi mérés tartalmi követelményeit a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklete határozza meg.

Az idegen nyelvi mérés szintmeghatározásai a Közös Európai Referenciakeret (KER) leírásain alapulnak.

Az idegen nyelvi mérés célja a használható nyelvtudás mérése. Ezért a mérés feladatainak középpontjában nem a nyelvi forma, hanem a nyelvi jelentés áll; a feladatok a valós nyelvhasználathoz hasonló helyzetek elé állítják a diákokat. 

A feladatsorokban felhasznált szövegek autentikus, autentikushoz közeli vagy autentikus forrásból adaptált szövegek.

A feladatok témakörei figyelembe veszik az életkori sajátosságokat, igazodnak a korosztály ismereteihez, érdeklődési köréhez.

Az idegen nyelvi mérés az angol és német nyelvet első idegen nyelvként tanulók szövegértési készségeinek írásbeli mérése. A mérés 6. évfolyamon a KER szerinti A1-es, 8. évfolyamon a KER szerinti A2-es nyelvi szintet méri.

Az idegen nyelvi méréstesztfüzetei két részből állnak: olvasott szöveg értését és hallott szöveg értését mérő feladatokból.

A feladatok mindegyike zárt feladat (pl. párosítás, feleletválasztás, lyukas szöveg), a feladatok értékeléséhez javító kulcs készül. Minden helyesen megoldott item 1 pontot ér.
A diákok teljesítményének értékelése a két mért készségből együttesen történik; ahhoz, hogy a megfelelő szintet teljesítsék, a maximálisan elérhető pontszám 60%-át kell elérniük.

A feladatok megoldása során semmilyen segédeszköz (pl. szótár) sem használható.

6. évfolyam – A1 szint
A mérés első része (30 perc, max. 15 pont) azt méri, hogy a tanuló a leggyakrabban előforduló mindennapi helyzetekben szükség szerinti újraolvasással meg tud-e érteni rövid, egyszerű szövegeket, felismer-e ismerős szavakat és alapvető fordulatokat. A feladatsor 3 feladatból, összesen 15 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 400-600 szó. A feladatlap minden utasítást tartalmaz, az utasítások nyelve magyar.

A mérés második része (30 perc, max. 15 pont) azt méri, hogy a tanuló tudja-e követni a nagyon lassú, tiszta kiejtésű beszédet, megérti-e a számára ismerős fordulatokat tartalmazó rövid, egyszerű leírásokat, párbeszédeket, amikor a megértéshez szünetek állnak rendelkezésére. A feladatsor 3 feladatból, összesen 15 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 5-7 perc. A hanganyag minden utasítást tartalmaz, az utasítások nyelve magyar.

8. évfolyam – A2 szint
A mérés első része (30 perc, max. 20 pont) azt méri, hogy a tanuló a számára ismerős témákban meg tud-e érteni olyan rövid, egyszerű és konkrét szövegeket, amelyek gyakran használt mindennapi nyelvezetet használnak. Ki tudja-e szűrni a szükséges információt egyszerű nyelven megírt leírásokból. A feladatsor 3 feladatból áll, összesen 20 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 600-800 szó. A feladatlap minden utasítást tartalmaz, az utasítások nyelve a tanult idegen nyelv.

A mérés második része (30 perc, max. 20 pont) azt méri, hogy a tanuló meg tudja-e érteni a hétköznapi életben legfontosabb témákkal kapcsolatos, személyes igényei kielégítéséhez szükséges fordulatokat. Ki tudja-e szűrni a rövid, lassú és világos beszédű hangfelvételekről a számára szükséges, lényeges információt. A feladatsor 3 feladatból áll, összesen 20 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 7-9 perc. A hanganyag minden utasítást tartalmaz. Az utasítások nyelve a tanult idegen nyelv

Országos kompetenciamérés

A mérés időpontja: 2019. május 29., szerda

A tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és a hétköznapjaikban alkalmazni. A felmérés tartalmi kerete határozza meg a kompetenciamérés feladataiban alkalmazott műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, a feladatok fajtáit, a kérdések típusainak arányát, illetve a használt szövegtípusokat.

A matematikateszt feladataihoz fokozatosan nehezedő 1-4 olyan kérdés tartozik, amely rendszerint életszerű szituációkhoz kapcsolódik. A kérdések között vannak egyszerű, könnyen átlátható, egy lépésben megoldható és hosszabb számításokat, önálló matematikai módszer leírását igénylő feladatok.

A szövegértés különböző szövegeihez 7-15 kérdés tartozik. Ezekkel azt vizsgálják, hogy milyen mértékben értette meg a tanuló a szövegben foglaltakat, például vissza tudja-e keresni az olvasott információkat, képes-e azösszefüggések felismerésére, tudja-e értelmezni a szöveget.

A kompetenciamérés eredményeiről nyilvános jelentés készül fenntartói, iskolai és telephelyi összesítésben a mérést követő év februárjának végéig. Ezek a jelentések nyilvánosak, a 2007. évi kompetenciaméréssel kezdődően megtekinthetők a https://www.kir.hu/okmfit oldalon. A mérés a teljesítményeket nemcsak abszolút skálán mutatja be, hanem azon iskolák értékes pedagógiai teljesítményét is láthatóvá teszi, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak. Az OKM adatai alapján azonosíthatók olyan iskolák is, amelyek jobb eredményt érnek el, mint ami feltételezhető a tanulók családi háttere vagy a korábbi eredmények alapján. Az Oktatási Hivatal a 2015-ös mérés óta közli ezeknek az iskoláknak a listáját.

Mindemellett a 2010. évi mérés óta – a mérési rendszerek között szinte egyedülálló módon – követni lehet az egyes tanulók fejlődését, és ezáltal képet lehet alkotni az iskola fejlesztő hatásáról is. A mérésben a központilag kijavított és feldolgozott tesztfüzetek eredményei alapján – a tanuló egyedi mérési azonosítójával – a részt vevő tanulók egyéni elemzését is meg lehet tekinteni a https://www.kir.hu/okmfit/tanulo.aspx oldalon.

A tanulók a feladatlapok megírása előtt vagy azt követően kézhez kapnak egy-egy ún. tanulói kérdőívet, ami a mérési rendszer egyik fontos eleme, azonban kitöltése önkéntes. A diákok szüleikkel együtt válaszolnak a szociokulturális hátterükre vonatkozó kérdésekre. A Tanulói kérdőív kérdéseire adott válaszokat az érintettek (szülők, tanulók) hozzájárulása nélkül az iskola nem ismerheti meg, nem kezelheti. 

A pedagógiában többszörösen bizonyított tudományos tény, hogy a tanulók teljesítményére hatással van családjuk szociális, kulturális és gazdasági helyzete. Ezért pusztán a mért teljesítményátlagok nem tükrözik megfelelően a különböző tanulói összetételű iskolák pedagógiai teljesítményét. A Tanulói kérdőív célja, hogy országosan és iskolai szinten egyaránt elemezni lehessen a tanulók szociokulturális hátterének és mért teljesítményének összefüggését. A korábbi évek Tanulói kérdőívei megtalálhatók az OH honlapján.

A tanulói kérdőívek adataiból képzett, a tanulóközösség szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével összehasonlíthatóvá válnak azok az iskolák, amelyekbe azonos vagy hasonló körülmények között élő diákok járnak. Így azokban az iskolákban dolgozó pedagógusok értékes munkája is megmutatkozhat, akik nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak. Az OKM adatai alapján azonosíthatók olyan iskolák is, amelyek tanulói jobb eredményt érnek el, mint ami feltételezhető a diákok családi háttere vagy a korábbi eredmények alapján. A 2015-ös mérés óta az Oktatási Hivatal közli ezen iskolák listáját.