A magántanulói jogviszonyt a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (továbbiakban: R.) alábbi passzusai szabályozzák:
Nkt. 27. §
(7) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. A sajátos nevelési igény miatt magántanulóként tanulmányokat folytató tanulók esetében az e bekezdésben meghatározott időkereten belül kell biztosítani az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.
Nkt. 41. §
(1) A köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó nem köznevelési intézmény (a továbbiakban: köznevelési feladatokat ellátó intézmény) köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni (…)
(4) A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván:
e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:
ea) a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok
(7) A gyermek, tanuló adatai közül
a) (…) magántanulói jogállása (…)
Nkt. 45. §
(5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.
(6) Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét.
Nkt. 50. §
(1) A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. (…)
Nkt. 55. §
(2) A magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – [megj.: általános iskolai képzés esetében nem releváns] az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. (…)
(3) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.
Nkt. 91. §
(1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön és tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti. Magyarországon élő magyar állampolgár a tankötelezettségét magántanulóként Magyarországon működő nevelési-oktatási intézményben teljesítheti.
(2) A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását – a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából – be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes köznevelési feladatokat ellátó hatóságnak, vagy, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának.
(3) A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel, kivéve, ha tanulmányait magántanulóként Magyarországon folytatja.
Nkt. 92. §
(9) A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar köznevelés iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt.
(10) Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatója nem tud dönteni, beszerzi az oktatásért felelős miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter véleményét.
R. 64. §
(6) A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.
(7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha
a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
R. 75. §
(1) Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. A gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat az igazgató megkeresésétől számított tizenöt napon belül köteles megküldeni a véleményét.
(2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra.
R. 83. §
(1) A nevelési-oktatási intézmény köteles a tanulót, valamint a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni gyermeke (…) iskolai (…) felvételével, a (…) tanulói jogviszony és a (…) megszűnésével, a gyermek, tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos döntéséről, az intézmény működésének rendjéről, továbbá minden olyan intézkedésről, amelyre vonatkozóan jogszabály az értesítést előírja.
R. 95. §
(7) A beírási naplóban szerepeltetni kell azokat a tanulókat is, akik tankötelezettségüket külföldön teljesítik, továbbá azokat is, akik az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést kaptak. Ennek tényét a határozat számával szerepeltetni kell a beírási napló megjegyzés rovatában.
A gyakorlatban a fentiek a következőket jelentik:
- A szülőt a tanuló beiratási kötelezettsége terheli.
- A magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, ezáltal megilletik ugyanazok a jogok, mint azokat, akik iskolába járnak.
- Szülői kérelemre létesített magántanulói jogviszony esetén a szülő gondoskodik a tanuló felkészítéséről; szakorvosi javaslat alapján létesített magántanulói jogviszony esetén az iskola feladata a tanuló felkészítése.
- A tanulói jogviszony akkor is fenntartható, ha a tanuló általában külföldi tartózkodása alatt iskolába jár, ugyanakkor a tanuló felkészítése hivatalosan továbbra is a szülő felelőssége – ezt a tanuló külföldi iskolába járatásával teljesíti.
- Félévkor és év végén a tanuló osztályozóvizsgát tesz. Ezek időpontjáról, a számot adás módjáról és az ismeretanyagról az iskola tájékoztatja a szülőt.
- Amennyiben az osztályozó vizsgákon vagy azok egy részén a tanuló neki felróható ok miatt nem jelent meg, akkor az osztályozó vizsgán (akár minden tantárgyból) elégtelen osztályzatot kell kapnia, és javítóvizsgára kell utasítani. Ha a tanév végén több mint három tantárgyból a neki felróható hiányzás miatt elégtelen osztályzatot kapott, akkor a tanévet meg kell ismételnie.
- A magántanuló szorgalmát és magatartását osztályzattal nem értékelik.
- A tanuló az osztálynaplóban és a kötelező elektronikus nyilvántartásokban (KIR, KRÉTA) osztályba sorolással szerepel a magántanulói státusz rögzítésével, a státusz a bizonyítványában is rögzítésre kerül.
